Beethoven és Chopin találkozása a Malom-gáton / Encounter of Beethoven and Chopin on Mill-Dam

(Land art action)

Munkaötletem alapja a világhírű japán orvos Masaru Emoto vízzel kapcsolatos felfedezése volt, miszerint a víz minden hullám-természetű jelenség információit: energiáját képes fölvenni kristályszerkezetének megváltoztatásával.

Vizet preparáltam befőttes üvegekben. Az egyik üveg víz, a CD lejátszóra téve, Beethoven V. és VI. szimfóniájának hullámait vette át,

a másik pedig Chopin zongoraművekét.

A Malom-gáton három pontot jelöltem ki, két közeli dombon kis emelvényeken helyeztem el a vízzel teli üvegeket. Harmadik pontként, a két domb között, egy ökörfark-kórót, karókat ütve köré.

Elsőként „kettős portrékat” fotóztam a növénnyel, aztán a befőttes üvegek tartalmát rálocsoltam a tövére, s közben magam is ittam a vizekből.

Vámospércs, 2008.

Land art action for a poem
Egy esetlegesen bejárt útvonal állomásain - karók leütésével jelölve meg azokat - keletkezett az írás. Indulási pont a magasságmérő jelzőoszlop volt, a találomra felnyalábolt karók száma pedig 11. A madzag kifeszítésével a vers születésének megközelíthetetlen folyamatát szerettem volna láthatóvá és egyszerű módon szemléltethetővé tenni. Menet közben minden véletlen apró történés önmagán messze túlmutató jelentést kapott és állt össze szétbonthatatlan egységgé.

Vámospércs, 2008

Két pont között legrövidebb út a költészet
(Egy malom-gáti land art munka dokumentuma)

1 = 1

Olykor hallgatni készül a csend is: talán ez
lehet az origó; ilyenkor a dolgok egymásra
aggatva, ferdén lógnak a semmi szélén.
Sem nem állnak, sem nem zuhannak.

2 = 2

Piros és fehér: Nap és Hold jelzőszínei
koszlanak a kis oszlop oldalán; mellemig
ér csak, mint belül az univerzum, kényelmesen
elfér, majd a torkomig duzzad, és csöndesen
várja, amíg végleg kiegészül.

3 = 3

Innen nincs tovább! Hazudni lehetetlen,
és menekülni sem tudsz (kérdés persze, honnan
hová). Szívverésed egy a fű meg az apró
pöfeteg vágyaival, a test hullámai emlékeznek
a zenére, és ez most megtörténik visszafelé is.
A világ, mint rezgőre állított készülék, üzen.

4 = 4

Mi lenne, ha ezer évre eltűnne a szappan,
ötlött fel bennem egy reggel, fürdés közben.
Ha ez megtörténik valami oknál fogva,
oly természetes lesz hiánya, mint mondjuk
az első csontfurulyát formáló igény. És mire újra
lesz szappan, addig talán megtisztul az ember.

5 = 5

Az origó rendben, de a végpont nincs
kitűzve. Talán az egykori iskola helyén lesz,
a domb alján, vagy a fölötte szitáló
gyermekrajzok házainak ablakán…
mint a harmat lepik meg a füvet nemsokára.

6 = 6

Odáig – mostmár – bukórepülésben is szállhatsz…
Nem várt fordulatként, közben, a spóratartó
edényekbe visszaszáll a barna por, a levegő
a dombok fölött hirtelen megtisztul a pollenektől,
tüdőm pedig frissen mosott vászonként
lóg megint az ég kék madzagjain.

7 = 7

Fordítsd el néha a tekinteted, könnyedén,
cipődre és az útra hull fonala folyton,
ahogy letekeredik a lassanként
üresen maradó spulniról.

8 = 8

Visszamenni újra és újra valamiért…
ki mit szólt öt éve, ötezer éve, és hogyan
talált szavakat negyvenezer éve – mindig
ugyanazon a csapáson – kőig, folyópartig,
kiszáradt fáig; visszamenni megint,
megtalálni, aztán kihűlni a pillanatban.

9 = 9

Milyen messzire jutottál Naptól és Holdtól!
Lassan elfogynak karóid. Még van kettő,
de mindjárt vége. Csak jársz oda-vissza,
egyre jobban elnehezülve, mint lomha állat
a ketrecében, emberi gondjaid elejtve…
(fölötted seregélycsapat rajzol hálót a magasba).

10 = 10

Egy elzörgő szekér nyomán és a bizonyosság,
s talán a semmi: kulcsszavak egy régi
mondatban… Szekér zörög a távoli úton
ebben a pillanatban, de a szavak
nincsenek sehol.

11 = 11

Van úgy, hogy azt hiszed, elejtetted
a fonalat. Nem találod a kezeid, vagy a lábad,
tested üres. De akkor, váratlanul, valaki
mindezt visszaadja. Sorsmátrixod bizonnyal
érthető lesz, de a kegyelem felfoghatatlan.

12 = 12

A végén el is tévesztheted (közben is persze),
rossz helyre ülsz, vagy állsz, ritmust
vétesz. Utolsó karód földbe ütve eltörik.
Megérkezel. Visszanézve látod,
hogy a kezdetekhez értél. Az origó te vagy,
és úgy tűnik, a Nap-Hold oszlop is.

Még néhány land art munka az elmúlt évekből
/ Some other land art project from last years

Ezeket a rajzolatokat - a Nazca sivatag rejtélyes ábráira gondolva - az egykori tanyasi iskola "hűlt helyén" raktam ki.

Vámospércs, 2008

Objekt a tájban
2009 Vámospércs