Elmosódó Buddha-arc Japánból, alatta blogcím: "Munkák és napok", Hésziodosz költői művének címét vettem át - az ókori görög világ aranykorára (is) utalva ezzel -, aztán lentebb a legutóbbi kiállításom anyaga, majd Ikarosz következik képben és versben, megidézve a Breughel-remekművet és vele együtt a mitológiai történetet...
Túl vegyesnek látszik így egymás mellett? Távol-Keleti utazáson készült fotók, egy kiállítás fotódokumentációja, egymással vegyülő emlékek mitológiából, képzőművészetből versben megjelenve, persze, lehetséges, hogy így egyben, feltorlódott halmot, esetleges halmazt képeznek. Az év végi csendes emlék- és élményidézés jegyében ez a blog így indult, de egészen biztos, egy irányba megy majd: újabb napok és munkák felé. Ezt a sokféleséget - amely a későbbiekben helyenként akár még változatosabb lehet - teljes mértékben vállalom.
Mert az élmény "üzemanyag" a léleknek, olyan, mint az élelem és a víz a testnek. Élmények nélkül megvéknyul a szellem, a dolgok elközönségesednek, kiürül belőlük a tápláló anyag, a mindennapokat pedig egyetlen mardosó éhség tölti meg, aztán süket csend jön és semmi sem mozdul.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése